Dr. Philippe Sleiman - Az átjáró
Dr. Philippe Sleiman Egyetemi tanár, endodontus a University of North Carolina egyetemen, meghívott előadó a Libanoni Egyetem Fogorvosi Karán. Tagja az Amerikai Endo Társaságnak, tanácsadója a Hu-Friedy, a Pentron és a KerrEndodontics (USA) cégeknek, a Reality Endo Magazine szerkesztőbizottsági tagja. Endodonciai magánpraxist folytat Dubaiban és Beirutban. |
"AZ ÁTJÁRÓ"
A modern endodonciai beavatkozások során az ellátást három fő szakaszra tudjuk osztani (a csatornák megfelelő alakjának kialakítása, a gyökércsatorna-rendszer kémiai anyagokkal történő fertőtlenítése, valamint a gyökércsatornák végleges gyökértöméssel történő zárása), azonban az egyes gyökércsatornák végső alakjának és lefutásának kialakítása során esetenként lényeges különbséget is megfigyelhetünk.
Ezek a különbségek pedig akár egy fogon, sőt akár egy gyökéren belül is markánsan megmutatkozhatnak. A gyökércsatorna-rendszer kémiai megmunkálásának menete szorosan összefügg a csatornák megfelelő alakjának kialakításával. A kémiai megmunkálás célja a gyökércsatorna-rendszer belvilágának fertőtlenítése és megtisztítása, továbbá a cryoterápiás lehetőségeknek köszönhetően gyulladás- és posztoperatív fájdalomcsökkentő szerepe is lehet. Az endodonciai ellátás utolsó lépését a teljes gyökércsatorna-rendszer gyökértömő anyaggal történő hermetikus lezárása jelenti.
Ebben a cikkben részletesen ismertetésre kerülnek a gyökércsatornák mechanikai megmunkálásának különböző lehetőségei, áttekintjük az endodoncia történelmének fontosabb eseményeit, valamint bemutatjuk a gyökérkezelés során alkalmazható legújabb eszközöket és technológiákat. Az első Kerr-tűt (K-file, Kerr) dr. Kerr alkotta meg 1907-ben. Ez volt az első csavarással készült gyökérkezelő tű, amelyet a gyökércsatornák belvilágának feltágítására lehetett használni. A találmányának jelentőségét jól mutatja, hogy a Kerr-tűket a gyökérkezelések során még napjainkban is alkalmazzák. Az első nikkel-titánium ötvözetből (Ni-Ti) készült gyökérkezelő tűk megjelenésére 1991-ig kellett várni, viszont azóta ez az ötvözet megkerülhetetlenné vált az endodonciában. Az Európai Endodonciai Társaság 2007-ben Isztanbulban tartott konferenciáján tartottam az első előadásomat a hőkezelt Ni-Ti tűkről és a csavart Ni-Ti eszközökről, és napjainkban már azt láthatjuk, hogy a kívánt mechanikai tulajdonságok elérése érdekében az összes gépi Ni-Ti gyökérkezelő tű bizonyos mértékű hőkezelésben részesül. A közelmúltban bemutatásra kerültek a Traverse gyökérkezelő tűk (Kerr; 1. ábra). Ezeket az eszközöket egy a megszokottól eltérő módszerrel hőkezelik, és ennek köszönhetően az endodoncia terén további előrelépésre adnak lehetőséget.
A cikknek kiemelt célja, hogy bemutassa ennek az új gyökérkezelő rendszernek a különböző klinikai szituációkban való alkalmazhatóságának a lehetőségeit. A Traverse rendszer egy három gyökérkezelő tűből álló készletből áll (2. ábra). A készlet első elemét egy ISO #25-ös méretű végződéssel rendelkező 8%-os konicitású (25/.08) bemenettágító jelenti. A tágító 17 mm-es munkahosszal rendelkezik, így bármely klinikai helyzetben alkalmas a gyökércsatorna megmunkálás és a megfelelő csatornaforma kialakításának a megkezdésére. A Traverse gyökérkezelő tűk dolgozó részének legnagyobb átmérője 1 mm-ben van maximalizálva (3. ábra). Ennek köszönhetően elkerülhető a gyökércsatornák koronai részének túltágítása, valamint így lehetővé válik, hogy rövidebb idő alatt nagyobb mélységben tudjuk a gyökércsatornákat megmunkálni. A készlet másik két elemét 18/.06-os és 13/.06-os méretekkel rendelkező tágító adja. Ennek a két csatornamegmunkáló eszköznek az a feladata, hogy a segítségükkel gyorsan és biztonságosan el tudjuk érni a gyökércsúcsot. Egy közvetlen utat, avagy egy „átjárót” hozzanak létre a gyökércsatorna bemenete és a gyökércsúcsi nyílás között.
Az első tágítási protokollt (4. ábra) a nagy belső átmérővel rendelkező, illetve a könnyen elérhető gyökércsatornák megmunkálásához javasoljuk. Ennek a protokollnak az alkalmazása esetén elsőként a 25/.08-as bemenettágítót alkalmazzuk (3 Ncm-es nyomaték, 650 fordulat/perc fordulatszám). A bemenettágítóval a lehető legnagyobb mélységig feltágítjuk a megmunkálni kívánt gyökércsatornát, majd egy #10-es Kerr-tű segítségével meghatározzuk a tényleges munkahosszunkat. Ezt követően a második Traverse tágítónk segítségével (18/.06) a teljes munkahosszon feltágítjuk a csatornát. A végleges csatornaforma kialakítására pedig egy SM3 TF Adaptive (35/.04) gépi tágítót fogunk használni. Az Adaptive Motion üzemmódban alkalmazott tágító segítségével megmunkáljuk a gyökércsatorna apikális részét (5. ábra). A gyökértömés elkészítése során mester-poénként egy közepes méretű guttapercha poént alkalmazunk, és ezt követően a teljes gyökércsatorna-rendszert feltöltjük gyökértömő anyaggal. Az 5. és 6. ábrán láthatóak azok az esetek, amelyek ellátása során az előbbiekben ismertetett protokollt alkalmaztuk.
A második tágítási protokoll alkalmazását a közepes nehézségű esetek ellátása során javasoljuk. A rágózónában található fogak, valamint az alsó metszőfogak nagy részének kezelése során legtöbbször ezt a szekvenciát fogjuk alkalmazni. Ez az általam összeállított protokoll a 7. ábrán kerül bemutatásra. Az esetek ellátását a 25/.08-as bemenettágító alkalmazásával kezdjük. Az eddigiekben megszokott módhoz hasonlóan, 650 fordulat/perces fordulatszámon, 3 Ncm-es nyomaték mellett, folyamatos forgómozgást végezve vezetjük be a csatornákba, viszont ezeknél az eseteknél a bemenettágítót csak az egyenes csatornaszakaszok feltágítására használjuk. A görbült csatornaszakaszok elérésekor megállunk. Ilyenkor nem célunk az eszközt a lehetséges maximális munkahosszon végigvezetni. Ezután egy #8-as Kerr-tű és egy apexlokátor segítségével meghatározzuk a tényleges munkahossz nagyságát. Következő lépésként pedig az előbb említett paramétereken alkalmazott 13/.06-os Traverse gépi tágítót apró húzó és nyomó mozdulatokkal a teljes munkahosszon végigvezetünk. Ezt követően egy Adaptive Motion üzemmódban alkalmazott SM2 TF Adaptive (25/.06) tágítóra váltunk, és szintén a teljes munkahossznak megfelelően megmunkáljuk a gyökércsatornát.
Amennyiben lehetőségünk van rá, akkor ezt egy SM3-as tágítóval is megismételjük. Ha az SM3-as tágítóval elérjük a gyökércsúcsot, akkor egy közepes méretű guttapercha mesterpoén segítségével elkészíthetjük a végleges gyökértömésünket. Ha viszont csak az SM2-es tágítóval tudtuk a munkahossz végét elérni, akkor a gyökértömés elkészítéséhez a közepesnél egy mérettel kisebb, vagy szintén egy közepes méretű guttapercha poént használhatunk. Természetesen a mesterpoén behelyezését követően ennek a protokollnak az alkalmazása esetén is szükség van a teljes gyökércsatorna-rendszer gyökértömő anyaggal történő feltöltésére.
A 8-10. ábrákon olyan esetek láthatóak, amelyeknek az ellátása során a másodszorra ismertetett tágítási protokollt alkalmaztuk.
A harmadik protokoll alkalmazását a különösen nagy kihívást jelentő esetek ellátása esetén javasoljuk. Ilyen esetek lehetnek a rendkívül kis belső átmérővel rendelkező gyökércsatornák, a gyökerek mélyén kettéágazódó gyökércsatornák, a kalcifikálódott gyökércsatornák, valamint a több nagymértékű görbülettel rendelkező gyökércsatornák. Ez a tágítási protokoll nagymértékben hasonlít a másodszorra ismertetett szekvenciára, azonban ebben a protokollban nem csak a 13/.0,6-os, hanem a 18/.06-os Traverse tágító is alkalmazásra kerül (11. ábra).
A megmunkálást most is az eddigiekkel megegyező módon, a gyökércsatornák bemenetének tágításával kezdjük, majd #8-as és #10-es Kerr-tűk segítségével meghatározzuk a munkahosszunkat. Ezen esetek ellátása során az M4-es kézidarab alkalmazása jelentős mértékben hozzájárulhat a keskeny és vékony csatornának a sikeres megmunkálásához. Elsőként a 13/.06-os, majd a 18/.0,6-os Traverse gépi tágítónkat vezetjük le a munkahossz végéig. A tágítás során mindvégig ugyanazokat a beállításokat használjuk (650 fordulat/perc, 3 Ncm nyomaték). Amikor a Traverse tágítók használatát befejeztük, Adaptive Motion üzemmódra váltunk, és az SM2-es, majd lehetőség szerint az SM3-as tágító segítségével ismét a teljes munkahosszon megmunkáljuk a gyökércsatornákat. A 12-14-es ábrákon látható esetek ellátása során a harmadik protokollban ismertetett szekvenciát követtük.
Forrás: Roots; 2020,4 12-15. / Dental Hírek XXV. évfolyam 2. szám